Két napos parti

2012.07...-... .......-........

Erre a koncertre Angiey akart menni és mivel szülinapja volt hát miért ne. Ezt két napos ünneplésnek terveztünk. Jött velünk Y, D és S is. Persze mindenki készült különféle agyrombolóval. Namost amíg csak pezsgőt iszik az ember, meg esetleg utána küld egy pár korty vodkát addig semmi gond. Szépen ültünk a közeli parkba, iszogattunk, beszélgettünk majd megpróbáltuk megtalálni a bejáratot. Persze a biztiken nem jutottunk át mivel volt nálunk egy üveg vodka és ugye azt nem lehet bevinni és nem is rakhatjuk le sehová. Piát akkor se dobunk ki, úgyhogy gyorsan megisszuk. Volt 15 percünk kezdésig. Nem gond! Tényleg nem volt vele gond, mert elfogyott és persze még mozgásban is maradtunk. Ráadásul vörös pezsgővel kevertük a vodkát, plusz indulás előtt úgy emlékszem még sört is ittunk… Sikeresen begrasszáltunk az előzenekar utolsó két számára. Jól el voltunk, táncoltunk, a többiek söröztek (meg én is). Aztán jött egy kis szünet. Itt már éreztem, hogy valami nem stimmel. De még jól vagyok!? Végre kezdés, mozoghatok. Erre odajön egy csaj hozzánk és megkérdezi, hogy van-e kedvünk felmenni a színpadra. Nekem határozottan nem volt, miután felmértem a távolságot a színpad és a mosdó között. Éreztem, hogy szükségem lesz rá. Nem tévedtem. Amint elment megrohamoztam a mosdót. Ott jöttem rá, hogy a vodka és a pezsgő nem barátok. Jó persze tudom nem szabad keverni, de a saját kárán tanul az ember. A koncertből nem láttam semmit, csak hangfoszlányok vannak. Néha valaki bejött megnézni, hogy élek e még. Azt hittem ott döglök meg, még felnézni sem bírtam. Ráadásul az egyik barom még le is öntött egy jó párszor hideg vízzel, azzal az indokkal, hogy józanodjak, mert így elrontom a koncertjüket. Bazd meg mi a francot próbálok 1,5 órája? És különben is nem kértem, hogy bemászkáljon hozzám. Szal ezzel kurvára nem segített, nem elég hogy szarul vagyok és úgy forog velem mindem, hogy ülve kapaszkodnom kellett de még fázom is. Még jó, hogy bejött  az egyik ott dolgozó csaj és megnézte, hogy mit csinál az a barom mert különben még kaptam volna egy pár pohárral a nyakamba. Nem vagyok rá  büszke, de abban a helyzetben ez nem érdekelt, ráfonódtam a csaj lábára és úgy könyörögtem neki, hogy ne hagyjon egyedül vele mert megint leönt és már nagyon fázom. Még jó, hogy értelmes csaj volt és lebeszélte Y-t a további locsolkodásról.

Alice egyszer csak rávágott a vállamra és szólt, hogy ő elmegy mosdóba Y-nal. D és S meg ott maradtak velem bulizni. Tudom, hogy csúnya dolog, de én olyan jól elkommunikáltam a bandával, hogy észre se vettem, hogy nincs velem. Aztán egyszercsak D odarángatott valami olcsó Slash kopit mögém és oda ordította neki hogy: Vigyázz rá! és eltűnt. Hát jó… elfogyott már megint a sörünk… biztos hoz még. Hát tovább táncoltam. A srác meg mögöttem elkezdett erősen rám tapadni. Ez kb a koncert felénél volt, úgyhogy gondoltam erősítést kérek. Még, hogy vigyáz rám… Akkor esett le, hogy Alice nincs velem. Utolsó infóm alapján elindultam megkeresni. Hősünk megpróbált ebben megakadályozni, de mivel elég nyomatékosan ráüvöltöttem, hogy takarodjon és a banda is ránk szegezte a figyelmét így elengedett. Végül megtaláltam a mosdóban és összekapartam… mert az tényleg kaparás volt. Valljuk be.

Na mindegy, még koncert végéig se sikerült kijózanodni. Kitámogattak a mosdóból és elindultunk hazafelé. Nincs meg az út, de legalább mozgásban voltam és kezdtem tisztulni. Az egyik barát kicsit ki is használta a helyzetet. A gáz az volt, hogy megpróbált minket szétszakítani. Még jó, hogy Angiey ott volt. Nem hittem, hogy ezt fogod mondani. Aztán valahogy hazakeveredtünk.

Másnap ........ koncert. A reggel rémesen indult, nem is értem miért?!

Szeretjük az eredeti bandát úgyhogy gondoltuk lenézünk, meg hát nekem az előző nap nem volt buli. Gondolom jól éreztük magunkat. Tuti jó buli volt.

Puszi és csók Alice & Angiey

3 nap buli/ szar koncert, beszólások, fejmosás

2012.09....-...-... ....... ....-  .....-...

3 napos fergeteges bulizást terveztünk, helyette viszont valami egészen mást kaptunk. Az első nap mindjárt egy szar koncertet kaptunk + beszólást, a másodikon „fejmosást” és a harmadikon egy terepidegen koncertet. Jó, sokkal jobb volt mint az előzőek, de azért mégsem az amire számítottunk.

Szülinapi bulink (úgy döntöttünk közösen egy óriás bulit tartunk) első napja, kedvenc banda, kedvenc hely. Rossz nem lehet! Vagy még is? Úgy benyaltuk!

Kezdésnek elképzelhető volt, hogy a kedvenc bandánk kénytelen lesz lemondani a fellépést. Szerencsére a kiesett embert sikerült pótolni egy (jó) pár beugró zenésszel. Mindegyikről tudtuk, hogy ki és milyen bandában játszik. Jónak ígérkezett.

Szokásos alapozással kezdtük, velünk volt Y-on és D is. Kb. 1 órányi agyleépítés után megpróbáltunk betámolyogni.  Bent magunkhoz vettük az elmaradhatatlan vodka-sör koktélunkat és mivel még volt idő a kezdésig, leültünk beszélgetni. Miközben Y-on feltörölte az egyik asztalt a felsőtestével ahogy vonaglott, hogy észrevegyék. (Ennél jobban már úgysem haragudhat rám.) Elég sok zenész volt, akik hol máshol, mint a bárpultnál csoportosultak a rajongókkal együtt.

Kezdésre sikerült megtalálni a színpadot. (Már bánom…) A kezdés nincs meg, nem tom a banda hogy került fel, de szerintem ők se. Rémes volt, ahányan voltak annyi féle ritmust játszottak. Az énekes se segített a helyzeten. Neki se volt meg a ritmus /jó ezen nem csodálkozom mivel neki sosincs meg/ na de hogy még a szöveg is érthetetlen volt az már gáz. Csak néhány szóból és egy-két dallamból lehetett rájönni, hogy melyik számnál is tartunk éppen.

Nem bírtuk sokáig. Ki kellett jutnunk onnan, szal egyre hátrébb araszoltunk. Kicsit megnyugtató volt, hogy a hátrébb lévő „tömeg” se élvezte. Miután nagy nehezen átverekedtük magunkat rajtuk, kiviharzottunk.

Mivel nem szoktunk egy jó koncertet otthagyni egy jó koncertet, az egyik bizti meg is kérdezte, hogy: Mi van, vége a koncertnek? Nem, nincs csak szar!! Ezt nem lehetett szépen megfogalmazni.

Koncert végéig kint maradtunk. Elkezdtek kiszállingózni az emberek, köztük egy-két bandatag is. Hozzánk odajött az egyik csaj és elkezdte az egyik tagot isteníteni. Ilyen jól játszott, meg olyan jól és ezt vagy 10x elismételte annak ellenére, hogy Angiey próbálta neki elmagyarázni, hogy ő másképp hallotta. Persze hangosan, mert hát valahogy el kellett juttatni az agyáig. Nagyon felbosszantott a csaj. Mint egy papagáj megállás nélkül szajkózta, hogy milyen fantasztikus volt az egyik beugrós. Mivel nálam elégé felment a pumpa olyan 5 perc után kijelentettem, hogy nem pinával kell hallgatni a koncertet és szarul játszott az ürge!

Nekem közben tökéletes rálátásom volt a szóban forgóra. Ezt nem lehetett röhögés nélkül végighallgatni illetve nézni. Az addig nagy mellényű tag, aki mellesleg egy csajjal „beszélgetett”, minket figyelt és fokozatosan összeomlott.

Egyébként ezt nem csak mi mondtuk, másnak se tetszett de úgy látszik csak mi voltunk elég hangosak ahhoz, hogy ez eljusson hozzájuk. Ebből aztán elég nagy sértődés lett egyes tagok és rajongók részéről. A közös utálaton és lenézésen kívül még azt is megkaptuk, hogy azért nem tetszett meg nem tudtuk hogy hol tartunk mert annyira be voltunk állva.

 Ezzel csak két probléma van:

-         Másnak is bántotta a fülét

-         Minden koncertre így megyünk le és eddig még nem volt ilyen problémánk

A tanulság talán az, hogy nem mindig jó ötlet kimondani a véleményed, de megéri. Te jobban fogod érezni magad, hogy kiálltál az igazadért. Meg idővel némi tekintélyhez is jutsz. 

Asszem nagyjából ennyi volt. Nem éppen jó hangulatban mentünk haza. A holnap ennél már csak jobb lehet…

Másnap ismét alapoztunk majd miután jól leamortizáltuk magunkat elindultunk a ....... felé. Gondolom nem meglepő, ha azt mondom nem t’om, hogy kerültünk oda. Az egész estét belülről néztem. Kicsit problémás volt a hely megtalálása, de végül sikerült. Arra azért emlékszem, hogy ott is találtunk egy kisebb park szerűséget, ahol alapozhattunk…

Kicsit nehéz volt bejutni a különböző tereptárgyak és amiatt, hogy nekem kellett fizetni. Vagy nem én fizettem? Nem volt ruhatár! Sikeres bejutás után megpróbáltunk elvegyülni és mivel elkezdődött a koncert gondoltuk táncolunk. Nem volt annyira jó a banda, hogy a lábbal ütött ritmuson kívül másra is hajlandó legyek. Szerintem jó volt… én táncolgattam volna rá, de egyedül nincs értelme. Úgy nem buli. Hamar meguntuk, úgyhogy leültünk a backstage mellé a sarokba. Nem tudtam, hogy ott van a bs. Más esetben erősen kerültem volna!  Nem volt túl jó ötlet, mivel az arra elhaladó bandatagok egyből kiszúrtak és alig találtak be az ajtón annyira bámultak. Volt, akivel a barátnője emiatt össze is veszett. Sajnos csak ott volt hely. Egy idő után ez már zavaró, úgyhogy kimentünk cigizni. Ott voltunk tanúi egy barátnővel való pasi hisztis szakításnak is… valamint megcsodálták a seggemen lévő Crüe feliratot is párszor…

Ahogy kint álltunk, a mellettünk álló bizti segélykérő pillantásokat küldött felénk. Addig valami részeg, kocka csávóval beszélgetett, aki sehogy se akart lekopni róla. Angiey lekoptatta. A lekoptatás az nagyon megy… Aztán valahogy ott ragadtunk és elkezdtünk beszélgetni. Nem volt jobb dolgunk mivel az a banda, amire mentünk utolsónak lépett fel. Az előtte lévő bandákra nem éreztünk indíttatást. Mert szarok voltak… persze tehetség kutató, de feltételezném, hogy akkor némi zenei tudással rendelkezik aki elindul rajta. Elég volt végigszenvedni az első bandát. Szerintem kicsit még gyakorolniuk kellett volna, mielőtt kiállnak színpadra.

Visszatérve a biztire, nagyon sok mindent elmondott rólunk, és minden szó igaz volt. Beszélgettünk arról is, hogy nem lesz jó vége ennek a féktelen bulizásnak és agylerombolásnak. Asszem igaza volt, kezdtünk túlzásba esni. Szerencsére a legjobbkor találkoztunk vele. Ezzel a hosszúra nyúlt beszélgetéssel el is ment az este. Arra eszméltünk, hogy már az utolsó banda játszik. Belehallgattunk kintről és úgy döntöttünk, hogy nem éri meg bemenni, amúgy is volt min gondolkoznunk, szal inkább hazamentünk. Neki köszönhetjük, hogy most már azért ésszel bulizunk.

Terepidegen, de jó!

3. nap. Itt már nem vártunk semmit. Max abban reménykedtünk, hogy nem lesz annyira borzalmas, mint az előző két nap. Már nem kell leírni, hogy-hogy kezdtük ugye? Csak a szokásos…

Ugorjunk a koncerthez mert nekem nincs meg, hogy kerültünk le. Határozottan emlékszem rá, hogy leteleportáltunk…

Nem álltunk be a szokásos első soros helyünkre mivel már elfoglalták az elvetemült rajongók. A banda jó volt és hát jól is szórakoztunk csak hát mi hozzá vagyunk szokva az első sorhoz és hogy mi csináljuk a hangulatot nem más. Ez egy kicsit bántja az egónkat. Az enyémet nagyon… Jó sokan voltak és persze ennek a tömegnek minimum a fele elvetemült rajongó és nem az a sötétben denevérező csendes típusúak, hanem a fényben őrjöngő állatok. Úgyhogy mi kicsit hátrébb húzódtunk, és csak sodródtunk velük. Azért nagyot zúztunk.

Puszi és csók Alice & Angiey

Iszunk, Hányunk, Belefekszünk

2012.02  Szórakozóhely, Banda

Öm, Y szülinapja. Itt ittuk az a sok mindent. Ó igen a vaku koktél. Írjuk le hogy mit? Áááá. Ismeritek az alappiákat? Na azt mind… szorozd meg kettővel, emeld négyzetre…

A parkban alapoztunk Y-nal és még egy pár ismerőssel. Majd szerintem 1 órás nonstop piálás után próbáltunk meg betámolyogni. Igen? Öm… Nem emlékszem, hogy jutottunk be. Arra se hogy mit csináltunk a koncertkezdésig. Az van meg hogy elkezdődött, és Y kirohant mosdóba… ugye? Vagy már bent maradt? Bent maradt.  És te elmentél megnézni. Szépen végignézted. Igen. Én meg ugye, mint jó barátnő kint maradtam, meg amúgy is kicsi a mosdó úgy se férünk el ott hárman. Meg hajat fogni elég 1 ember is… Szóval én kint tomboltam. Próbáltál talpon maradni. Nem emlékszem, hogy milyen számokat nyomtak le, és hogy meddig tartott a koncert, de arra igen, hogy X többször próbált énekeltetni, ami mivel angol szöveg plusz nem is ismerem, ezért nem ment.

Öm.. Meg úgy szerintem végig próbáltuk egymást szórakoztatni. Bár lehet, hogy ő szórakozott rajtam ahogy keresztbe nézek. Aztán még annyi megvan, hogy vége van a koncertnek, ledobja a gitárt és lecuppan mellém. Átkarol és a fülembe üvöltve megkérdezi, hogy: ,,Milyen volt a koncert?” Én meg erre csak annyit tudok kinyögni, roppant értelmesen, ezer wattos vigyorral, hogy: ,,Kúrva jó volt bazd meg!”.

A következő emlékem, hogy támasztom a falat és valami csaj viharzik be, hogy szóltál hogy megyünk. Mondjuk a csajt nem láttam mert jött azt ment, de a hangja maradt. És valahogy elindultam kifelé.

Niiincs meg. Akkor matatott K a nadrágzsebemben ugye? Mivel nálam volt az összes biléta. Nem. Csak az enyém volt nálam. Igen, csak a tiéd. Ruhatárnál megakadtunk. Nem. Behoztak mindent. Nem. Megálltam a ruhatárnál. Arra emlékszem!  Nem. Pedig megálltam a ruhatárnál. Igen, mert rákészültél a lépcsőre. Igen? Én úgy emlékszem, hogy megálltunk ott az ajtóban, K meg elém vágódott és kérdezte, hogy hol a bilétám, meg hogy adjam oda. Én meg szerintem roppant értelmesen nézhettem rá, mert elkezdett kutatni a zsebemben. Az a mosdóban volt. Tényleg? Igen. Az a mosdóban volt, a tükörnél, amikor Y próbáltuk összeszedni. Mert odaadtuk az egyik csajnak a bilétát, hogy hozzák oda a cuccunk.

Nem is voltam a mosdóban! De igen arcot mostál…

Niincs meg… Nekem a ruhatár az első emlékem. Odaadtuk a csajoknak mind a 3-an a bilétánkat. Bent a mosdóban fölöltöztettek. Én magamtól öltöztem fel! Erre kifejezetten emlékszem, mert nehéz volt.

És elindultunk kifelé. Igen a lépcső már megvan, meg hogy megcsap a hideg. Kúrva rosszul voltam, ennyire szarul még sose. És ott éreztem, hogy én nem vagyok képes hazamenni.

Ott dobtan ki a taccsot 3 lépés után.

Utána park azt busz. Parkban még te is dobtál egy répásat. Igen mert az a mocsok répa egész évben arra vár, hogy kijöhessen! 

A hazaútból szinte semmire nem emlékszem csak ilyen kis villanások vannak. A másnap szép volt…

Puszi és csók Alice & Angiey

Szívünk csücske összes

Lényegében velük vesztettük el a koncertes szüzességünket. Örökre velünk maradnak. Jöhet rengeteg másik banda, de az elsőt sose felejted el. Ők mindig különlegesek maradnak.

Miattuk ébredtünk rá, hogy tényleg nekünk szólnak, azok a pillantások, felkonfok, dalszövegrészletek és bohóckodások a színpadon.

Még mindig mosoly van az arcomon, ha egy-egy koncertjüket felidézem.

2011.06

Tömegközlekedéssel mentünk és y-nal.

Azt tudom, hogy korán odaértünk. Igen, már játszott egy zenekar, aminek a végére értünk oda /valami fúvósok voltak/, aztán volt még egy zenekar és tombola. Tombolánál már lincs hangulat volt, mert a sok hülye bénázott fent a színpadon. Igen! Valamelyik csaj nem jelentkezett a nyereményéért, szerintem, ez csak azért van meg, mert akkor még nem alapoztunk koncertek előtt.

Aztán nagy nehezen elkezdődött a koncert. Tomboltunk. Egyből kiszúrtak minket. Kb. az első szám felénél. Szerintem nem tudták, hogy honnan vagyunk ismerősök. Azt tudom, hogy jó volt. Koncert után Y-nak kellett kép, aztán a szervezők valami kamu szöveggel eloszlatták a népet. Na, az gáz volt! De előtte még egy csajszi csinált rólunk képet, nem hittem hogy tényleg el fogja küldeni, de végül átlökte az email címemre. Utána valahogy szétváltunk. Igen a tömeg miatt elsodródtunk egymástól, de aztán megtaláltalak!

2011.12
Nagy koncert, atom hangulat. Nekem ez van meg.
Kúrva hideg volt, meg akkor Y-nal is összevesztünk. Igen, mert nem akartunk 3 órát állni a kapunál, a hidegben, hogy első sorba kerülhessünk, még így is oda jutottunk. Elég volt az a 1,5 óra. Meg kabátot se vittünk, amit le kellett volna rakni. Igen, se, kabát se táska nem volt nálunk. Meg is lett az eredménye. Aztán átjutottunk egy ajtón, de volt még egy. Plusz biztonsági, akivel szóba is elegyedtünk. Kérdeztük tőle, hogy nem lehetne-e előbb bemenni. Mondta, hogy ő szívesen beengedne, de a társa sajnos nem.
Ott is vártunk vagy negyed órát és a csarnok is tele volt biztikkel. Aztán amikor kinyitották az ajtót, mindenki elkezdett rohanni. Üvöltötték a biztik, hogy nem kell rohanni, meg hogy van hely bőven. Mi levetődtünk az első kordonhoz. Igen, és te elkezdtél azzal a csajjal verekedni. Ja úgy oldalba küldtem, mondom nekem, kell az a hely.
Akkor a másik bizti odaszólt nekünk, hogy a kiemelt állóhelyeseknek erre kell jönni. Egyből otthagytam a csajt, és oda is rohantunk. A bizti meg hátrahőkölt és mondta, hogy nyugalom. Igen és végül a harmadik sorba kerültünk, mert a másik kapunál hamarabb beengedték őket, plusz mi még bénáztunk is. 10 percet vártunk és kezdett az élőzenekar.
A koncertről annyi van meg, hogy óriási extázis volt, persze nem az élőzenekarnál. Igen, jó nagy buli volt.
2012.03.
Tuti volt alapozás!! Volt. Oda is Y-nal mentünk, csak akkor már elhatárolódott tőlünk.
Azóta is haragszik ránk. Igen, de nem tudom, hogy miért. Azért mert mi több figyelmet kapunk. De az most az én hibám!? Álljak a fal mellé? Ezért utál minket mindenki, a figyelem miatt.
A koncerten nem tudom, hogy mi volt az érdekes, egyedül az van meg, hogy az énekes kikapcsolta az övét, meg az, hogy végig a farkát fogdosta, meg tolta le csípőre a gatyáját. És mindeközben nekünk énekelt. Még akkor is minket nézett, amikor lekapta a pólóját.
A szokásos kurva jó hangulat volt a koncerten.
A buli után odamentünk hozzájuk fotózkodni. Ja, azt nem felejtem el! Tudod, amikor mentünk fel a lépcsőn, és már kiszúrt minket, a csaj meg végig dumált hozzá, ő meg le se szarta. Igen. Odamentünk, egyből felénk fordult és asszem megkérdezted, hogy csinálhatunk e vele képet. Ja óriási vigyorral a képén magához húzott minket. Mondom magamban, de pici ez az ember. Mert odahúzta az arcunkat az övéhez és hát nekem kicsit le kellet hajolnom. Miután már megvolt a kép, még erősen fogott minket, átkarolta a nyakunkat, ugyan úgy összehúzott minket és folytatta a beszélgetés, mintha tök természetes lenne, hogy ott vagyunk vele. Aztán megláttuk az örök kizökkenthetetlent és kilőttünk felé, hogy vele is kell egy kép. Kérdeztük tőle, hogy csinálhatunk e vele képet úgy, hogy közben puszit adunk. Igen, tök boldogan rávágta, hogy persze és átkarolt minket. Aztán meguntuk, miután megvolt a kép. Igen az énekes meg szomorúan nézett, „ugye most nem mentek” kifejezés ült ki az arcára. Állt, mint egy rakás szerencsétlenség. Igen, azt akarta, hogy odamenjünk. Na jó, de néma gyereknek… Ha akar valamit, szólaljon meg. Francba a nonverbális jelekkel. Beszéljen!! Csak abból értek.
Csak röhögtünk és elmentünk. Próbáltuk megkeresni az erőembert, de olyan részeg volt már, hogy alig állt. El is hasalt. Igen az hasalás volt. Nem is bírt felállni. Úgy kellett felsegíteni. Meg valami csajjal volt. Összeszedte. Mi meg nem akartunk zavarni. A zenész is ember, hagy szórakozzon. Nem mászok az arcába, ha jól érzi magát másokkal… Végül is zárásig akartunk maradni, de Y miatt hamarabb le kellett lépnünk.
2012.06.
Újabb falunap. Elvittük anyáinkat is. Igen, hogy kicsit szórakozzanak. Jól elvoltak. Akkor is ott volt Y. Meg még egy kisebb társaság is. Előbb kimentek, hogy szokás szerint első sorban legyenek. De ott foglalt nekünk is helyet Y. Annak örültem.
Ott nem ittunk sokat, csak egy kicsit. Az nem volt olyan jó, mert egy csomó gyerek volt.
Szokásosan jó koncert volt, meg persze fel is ismertek minket. Még integetett is az énekes nekünk. Ja 00-nak meg mondta az erőember, hogy nézd csak, és ránk bökött a fejével. Ő meg önelégült vigyorral válaszolt, hogy tudom. Igen, mert ő már akkor ismert minket másik koncertekről. Igen, számára mi már koncertkellékek voltunk. Az énekes meg egész koncerten nekünk énekelt és utánzott minket.
Ez után kezdtük el elhinni, hogy ez tényleg nekünk szól. Igen, mert anyáék is mondták, hogy tudták hol állunk, mert az egész banda figyelme arra irányult. És nem csak a bandáé, hanem a roadoké is. Meg a biztiké. Meg mindenkié.
A koncert után megint mentünk fényképezkedni. Először erőemberrel csináltunk képet. Felállt a kordonra. Fölénk magasodott, mert kis törpe. Meg ő is odahúzott ezer wattos vigyor kíséretében. Aztán fotózkodtunk az örök kizökkenthetetlennel. Igen de az kicsit nehezebb volt. Mert pofátlanul befurakodtak elénk, ő meg félre tolta az embereket, kinyúlt értünk, odahúzott és mondta, hogy most a csajok jönnek.
Azóta vagyunk mindenkinek A Csajok. Meglepődtem, hogy milyen erős. Csak úgy erőlködés nélkül magához rendelt minket. Megcsináltuk a képet, és utána még egy kicsit buliztunk.
2012.08.
Nehezen találtunk oda azt tudom. Be voltunk állva, mint a gerely. Azt se tudtuk, hogy hol vagyunk, vagy hogy merre kellene elindulni.
Telefonos segítséggel sikerült megtalálni a helyet. Y mondta, hogy keressetek egy nagy fényes táblát, forduljatok balra, menjetek át a zebrán, és ott vagytok. Hát nem volt meg… Aztán egyszercsak beúszott a képbe a nagy fényes tábla. Mi meg megálltunk és rárepültünk, mint a bogarak. Ott álltunk egy fél percet, néma csendben, a táblát figyelve, mire visszatértünk a valóságba. Aztán egyszerre felkiáltottunk, hogy megvan. A járókelők minket néztek. Aztán leültünk alapozni nem messze a helytől.
Miután végeztünk valahogy bejutottunk. Megkerestük a bárt. Az volt az első. Aztán felhívott minket Y hogy vigyünk nekik sört. Meg hogy az első sorban vannak. Vettünk piákat és átvágtunk a tömegen, azzal a felkiáltással, hogy piát viszünk az első sorba. Tuti jó volt a hangulat koncerten, mert úgy nagyon nincs meg. Buliztunk, szokásos figyelem.
A végén nem maradtunk ott fotózkodni hanem elhúztuk a csíkot. De azért előtte kemény 3 percet vártunk. Később megtudtuk, hogy koncert után kerestek minket.
2012.10.
Annyi van, meg hogy kurva sokat kellett várni rájuk. 3 élőzenekar is volt.   

Csók és puszi Alice & Angiey