2016.03.13.
Dirty Dance + Dolby Baby Művész Underground
A Dolby Baby melegítette be ezúttal a közönséget. A harmadik szám felénél
léphettünk be a ruhatárhoz, és mivel onnan tovább már nem jutottunk, mivel előttünk még ketten szobroztak a
bejutásban reménykedve, mi nekiálltunk picit mozogni. Mire szembenéztünk a
ruhatárossal Ő már majdnem állva elaludt és nehezen értette meg, hogy igen
mindent be akarunk rakni a ruhatárba. Nem fogok táskával meg kabáttal szenvedni
a koncerten. Arra van a ruhatár, hogy lerakjuk a cuccunk…
Herbáros ruhatáros plusz gizda bizti, kimondottan jó párosítás.
Oké persze, ha az ember időben odaér, akkor nincs ilyen probléma, de az
alapozást és a közös lelkizést valahogy nem lehet kihagyni és persze
félbeszakítani se. Megszokás, jól működik. Meg persze be kellett ugrani a Művész mozi mosdójába,
ahol ismét bebizonyosodott, hogy nem csak nekünk nem tetszik a Művész
Underground. Most is a kis mosdó miatt panaszkodtak és hogy elég ciki, hogy át
kell menni a moziba, ha az embernek pisilnie kell a koncert előtt és alatt.
Aztán meg ebbe a kis lukba eszi a fene az összes hülyét aki még ezt az egy
mosdót is összehugyozza.
Ha jól emlékszem az ötödik szám végére sikerült elhelyezkedni az első sorban
ahol megtalált minket E is úgyhogy egy kis örömködés után elkezdtünk táncolni.
Szerintem egész jók voltak a számok és az énekes csaj is szimpatikus volt. Az elő zenekaroknak
mindig nehéz. Lelkesen nyomták végig a bulit. Szerintem ők is jól érezték magukat.
Az énekesben rengetek energia volt. Jó látni, hogy vannak még igazi
frontemberek (esetünkben front hölgy), aki elviszi a hátán az egész bulit, és
próbál felrázni egy olyan közönséget, aki szinte alig figyel rájuk. Minden
Dirty Dance, Holiday Crüe vagy Hooligans előtt nehéz dolguk van. Sajnos a
rajongó táboruk nem túl nyitott. Kifejezetten gonoszak, hisztisek az elő
zenekarokkal szemben. Csak a nagy kedvencüket akarják látni…
Amíg a Dolby Babyn hatalmas helyünk volt mert ugye az elő zenekaron senki
nem táncol, addig Dirty-n már rányomtak a ’színpadra’ (ami inkább csak egy
kis dobogó…) meg folyamatosan a helyért kellett küzdeni és még egy kis sör is jutott a
hátamra. De ezen ne akadjunk fönn. Mert az ilyen Hooli bulikon a keménymag
gonosz. Nincs rá jobb szó, csak az, hogy gonosz. Rosszul vannak, ha valaki
élvezi a bulit, és nem csak tátott szájjal bámulja a zenekart, persze csak a 3.
4. sorból, mert elöl ők állnak…
Mivel a dallistát elfelejtettem lenyúlni így fogalmam sincs, hogy miket játszottak
és milyen sorrendben, de tuti volt Ne fiam ne! amit valaki a közönségből
énekelt el egy kis segítséggel Csipa és a közönség részéről meg a szokásos
számok. A dalok között a szokásos tapsikolás, csak az ébrentartás miatt és
ohó-zás ami ugye egyre nehezebb főleg annak aki részeg tehát alkoholtesztnek is
hívhatjuk, lehet tippelni ki rontja el mindig…
kétszer elénekeltük a boldog szülinapot dalt is, mivel most volt Weisz
László X-edik szülinapja aki a másodiknál már a tortát is megkapta, majd ott folytatódott
a buli ahol abbamaradt.
A hangulat óriási volt. Csipa hangja néha nem úgy szólt ahogy
megszokhattuk. Fogjuk arra, hogy most a szórakoztatásra figyelt inkább.
Nagyon jó hangulatú volt a koncert bár elég meleg volt, úgyhogy rendesen el
is fáradtunk. Éppen ezért nem is maradtunk sokáig csak egyszerűen angolosan
távoztunk és egymást támogatva ballagtunk hazafelé.
Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az
angyalok!
Csók és puszi Alice & Angiey
