2016. szeptember 19., hétfő

2016.09.16 NICKELBACK koncert beszámoló



Minden évben vagy egy nagyobb koncert amire elmegyünk. Ez idén egyik nagy kedvencem Budapesti bulijára ugrottunk be. Tudom sokan utálják őket, de gondolom csak azért mert divat, tekintve, hogy egyszer sem hallottam értelmes magyarázatot arra, hogy mi velük a probléma.
Már a bejutazással problémáink akadtak. Kis ’hasitasival’ mentünk, tekintve, hogy az Arénában volt a koncert. Semmi kedvünk nem volt fennakadni az ellenőrzésen a nagy tatyóinkkal.
Miután végre bejutottuk a küzdőtérre meglepődve vettem észre, hogy mennyire pici a színpad. Körülbelül a 4. 5. sorba sikerült előrejutnunk. A probléma csak annyi volt, hogy még csak háromnegyed hét volt, tehát jobb esetben is 1,5 órát kellett volna várnunk a tömeg közepén. Nekem ehhez nem volt túl sok kedvem, így szóltam Alicenek, hogy mennyünk hátrébb.

A Monster Truck kb 19:30 körül kezdett, nem késtek. Le a kalappal előttük. Próbálták az unott magyar közönséget felrázni, ami a koncert második felére sikerült is. Nyomtak egy 40-50 perces bulit. Nem ismerjük őket annyira, így csak néhány szám címére emlékszem. Elhangzott a Don’t Tell Me How To Live, Old Train (egyik személyes kedvencem), For The People (ennél a számnál becsatlakozott Ryan Peake is), The Enforcer (szeretik az egyszerű refiket), Black Forest. Egészében egy nagyon jó kis bulit nyomtak, és fáradhatatlanul hergelték a közönséget. Kicsit engem talán az Airbournera emlékeztettek, de nem tudom hogy miért. Talán az energia, és a hangulat miatt.

A Nickelback olyan háromnegyed kilenc fele kezdett neki a bulinak. Első számuk az Edge Of Revolution volt, amit a közönség végig tombolt, és üvöltötte a szöveget. Mindenképpen jó nyitásnak bizonyult, mert felrázta az embereket a fél órás szünet után.  Beköszönt Chad Budapestnek, majd folytatták is tovább és jött a Something in Your Mouth. A következő a sorban az Animals volt. Nyitásként lenyomták a kedvenc számaimat, úgyhogy máris boldog voltam. A színpad két oldalán lévő kivetítőknek köszönhetően láthattunk is őket. A Too Bad volt soron a közönség természetesen ezt is üvöltötte a srácokkal. (Fura és egyben jó érzés is lehet, hogy a tömeg üvölti azt a dalt amit az apádnak írtál…) Chad viccesen megjegyezte, hogy sokkal több nő van mint pasi, majd a következő számot kifejezetten a hölgyeknek ajánlotta. A Far Away alatt a színpad messziről nagyon jól nézett ki. A refiknek köszönhetően már-már úgy nézett ki, mintha vízesés alatt játszottak volna. A szám végén Ryan megköszönte, majd bevonták a banda mindenesét Bradleyt is, akiknek a nevét a közönséggel skandáltatták. Hamarosan fel is tűnt pár pohárral a kezében, majd próbált minél hamarabb leosonni a színpadról. Meglepően szépen sikerült Ryannek kimondania az egészségedre szót, amit azért Chad természetesen megkérdezett a közönségtő, hogy helyes e. Mivel jól bevált ez az éneklős dolog (valamint gondolom ez a több éves rutin, meg a koncert felépítése is ilyen) jött a Photograph, ami alatt a színpadi nagy kivetítőn a banda mindennapjaiból vetítettek képeket. Jópofa dolog. Az If Today was Your Last Day hallatszott a leghangosabban a közönség részéről amin meglepődtem, tekintve, hogy a felkomfokra, és a viccekre nem reagáltak annyira jól, így hallani a szöveget, ahogy az Aréna üvölti fura volt. A következő szám pár taktusánál kapcsolt a közönség és gond nélkül elkezdték énekelni a Somedayt. Utána ismét megszomjaztak, így jött a következő kör. Ryannek nem jutott hirtelen eszébe a mondat, így Chad először nevetett egyet, majd viccesen megjegyezte, hogy ismeri annyira, hogy szinte már látja, ahogy forognak a kerekek az agyában és próbálja előkaparni hogy, hogy is mondják magyarul , hogy Cheers! Majd végre következett a kedvenc számom, a Figured You Out. Az első sort Daniel énekelte, már-már úgy tűnik az egész banda tudja  úgy énekelni ennek a számnak a sorait mint Chad. Aztán természetesen Ryan is énekelt. A szám végén Chad elmaradhatatlanul hergelte kicsit a közönséget fővárosunk nevének bekiabálásával. Meg kell jegyezzem nagyon szépen Budapestnek mondta, nem pedig Budapesztnek. A Tryin’ Not To Love You egyszerűen csak magával ragadja az embert. A tömeg ringatózott. . A szám végén Chad természetesen hergelte kicsit a közönséget fővárosunk nevének ismételt bekiabálásával. Következett egy Don Henley átdolgozás a Dirty Laundry, amit a zenekar nagyon kedvel, és természetesen a közönségnek sem volt semmi problémája a dallal. Ezután egy Mesh Upban lenyomták a Flat on the Floor / Woke Up This Morning / Fight for All the Wrong Reasons. Tudom, hogy jó előre begyakorolt dologról volt szó, de szerintem kegyetlenül jól hangzott. Chad nem énekelt sokat, inkább a zenéé volt a főszerep. Frontemberünk ismét eszünkbe juttatta, hogy péntek van (így hát szabad a csók, nyomjuk a bulit!). A Hero első versszakát Chad énekelte a másodikat pedig Ryan. Valahányszor meghallottam, meglepődtem, hogy mennyire jó hangja van. A When We Stand Together előtt természetesen bemelegítettünk. A We must stand together (Hey, yeah, yeah, yeah, yeah) There's no giving in (Hey, yeah, yeah, yeah, yeah) sorokkal.  Természetesen a Hey, yeah jobban ment mint a szöveg… A What are You Waiting For? előtt Chad valamit félrehallhatott a közönség skandálásából (véletlen, vagy akarattal), és Ryant vetkőzésre bíztatta. Ez sajnos nem történt meg a hölgy rajongók nagy bánatára… Már jól bevett szokásként a Rockstar előtt felhívtak a közönségből egy fiatal srácot, hogy velük énekelje. Az énekes meg is jegyezte csipkelődve, hogy haver ami egyszer fel kerül youtubera… majd rátéve a dologra még egy lapáttal szólt a közönségnek, hogy mindenki kapja elő a kameráját, telefonját had szóljon! A szám végén természetesen óriási tapsot kapott a srác. Nagy rush lehetett. Ez után tovább folytattuk az éneklést a Gotta Be Somebody soraival, majd jött How You Remind Me ami refrénjénél lehetett legjobban hallani a kőkemény magyar akcentust. Hirtelen beugrott Lugosi Béla hangja a Drakulából…  Itt már csak a ráadás volt hátra. Amíg visszahívtuk a bandát az ülő szektorokban elkezdtek dobolni a lábukkal, úgyhogy hihetetlen hangzavar kerekedett. Talán az eddigi koncertjeink közül ez volt a leghatározottabb kérés arra, hogy méééééég játszanak. A Foo Fighters elmaradhatatlan feldolgozásával az Everlonggal álltak újra színpadra. Ryan Peake hangja nagyon jó. Ő énekelte végig a számot, Chad pedig csendben gitározgatott. A koncert lezárásaként a Burn It To The Ground zúzósabb dallamára ereszthettük ki a hangunkat.
Összességében egy nagyon jól összerakott setlistet és profi előadást kaptunk. Tudom, hogy majdnem mindenhol ezt nyomják, és mindig megszólalnak az adott nyelven, de nekem sokat jelentett. Profi, összeszokott, jól begyakorolt munkának lehettünk tanúi. Nem a külsőségekre, hanem a zenére figyelhettünk. Nem volt nagy fényjáték, vagy pirotechnika, hanem a dalaiké volt a főszerep.





Budapest Papp László Sport Aréna Setlist:

1.       Edge of a Revolution

2.       Something in Your Mouth

3.       Animals

4.       Too Bad

5.       Far Away

6.       Photograph


8.       Someday

9.       Figured You Out




13.    Hero



16.    Rockstar

17.    Gotta Be Somebody

18.    How You Remind Me

Ráadás

19.    Everlong (Foo Fighters)




Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok!

Csók és puszi Alice & Angiey 

2016. augusztus 17., szerda

2016.06.11. Bang Bang + Echonald Művész

2016.06.11. Bang Bang + Echonald Művész

Baromi rég voltunk koncerten, mert közbejött egy pár dolog és mivel ugye nyár van, ami fesztiválszezont jelent, így nincs sok választási lehetőség koncertek terén, szal ha lemaradsz egyről kb. egy hónapot vársz a kövire. Tudom, ez a mi hibánk is mivel két kezemen meg tudom számolni azokat a zenekarokat, amikre mi hajlandóak vagyunk elmenni.
Ha új bandára megyünk, mindig utánanézünk, hogy még is kik ők, mit játszanak, és ha bejön, akkor megpróbáljuk memorizálni a szövegeket. Mégse totál hülyén álljunk ott, hogy most ez mi a fasz.
 Ez az elő zenekarral sem volt másként, így arra jutottunk, hogy stílusosan késünk az Echonaldról. Nem mondom, hogy rosszak csak épp nekünk nem jön be az a stílus, amit játszanak. A szövegek sem jönnek be, egyszerűen nem nekünk szól, ráadásul az énekestől meg agyfaszt kapok, úgyhogy úgy döntöttünk inkább később indulunk és ráérősen alapozunk, mint hogy bent unott pofával hallgassuk őket. Elfogadom, ha ezzel valakinek problémája van, de inkább nem vagyok ott mintsem sértődötten várjam a következő zenekart. A hátul denevérezés pedig nem a mi műfajunk. Ha koncertre megyünk, jól akarjuk magunkat érezni.
A tökéletes időzítésnek hála, amit csak halkan jegyzek meg még soha nem fordult elő, a Bang Bangre csak kb. 15 percet kellett várni. Nekem eléggé bejönnek, már mint stílusra főleg miután már vagy ötvenszer meghallgattam a számaikat és ezzel sikerült megszoknom az énekes durván szőrszálállító hangját és ez nem a jó értelemben vett borzongató hang. Valóban hozzá kell szokni. Mi a mélyebb búgóbb hangokat kedveljük. Neki pedig elsőre inkább idegesítő a hangja mint kellemes.
Márciusban feldobták youtube-ra a legutóbbi albumukat, egy Google Play Store-os linkkel (www.play.google.com/store/music/album/Bang_Bang_Rideg_Hely?id=Borryebr72pgxvc65tld2kayhku) ahonnan az egész albumot mindössze 730 ft-ért le lehet tölteni. Ilyen kisebb együtteseket véleményem szerint (pláne ha az ember kedveli őket) érdemes támogatni.
A koncert egyszerűen jó volt, a doboson picit meglepődtem, amikor totál fehér arccal és fekete csillaggal a képén jelent meg, és mielőtt még végigvezethettem volna a: Jó koncertre jöttem én egyáltalán?! kezdetű gondolatsort észrevettem ismerős arcokat a színpadon konkrétan kettőt. Hirtelen én is átgondoltam, hogy ugye nem Kiss Tribute-re jöttünk?!
Elég kevesen voltunk és azoknak is a java hátul a bár környékén tobzódott. Nekünk ez sose baj így legalább van hely ugrálni meg ökörködni. Gondolom a hátul tobzódó tömeg a banda haverjaiból állt. Legalábbis remélem, hogy azok akik valóban a koncert élmény miatt jöttek, azok elöl voltak… Mint feljebb említettem fel szoktunk készülni az aktuális zenekarokból, ami igazából annyit jelent, hogy a szöveget hol tudjuk, hol nem ennek következtében élünk a költői szabadsággal, valamint a bandából jó, ha egy embert felismerünk, aki általában az énekes. Az ő esetükben ez a szám kettő mivel az egyik gitárossal már korábban találkoztunk. Azóta is kerül. És általában ez a szám bővül a dobossal, mivel ha valaki odajön hozzánk a bandából az általában Ő. A neveket viszont képtelenek vagyunk megjegyezni.
 A saját számok mellett, amik közül az egyik kedvencem a Tíz, feldolgozások is voltak pl. Demjén meg nem mondom melyik száma (valami vonatos…), Backyard és Buckcherry-Gluttony amiket szintén szeretünk. Tehát ökörködés és tánc garantált amin általában mindenki más is jól szórakozik. Bedobjuk a jól bevált ablaktörlő, akvárium, ablakpucolás stb mozdulatokat…
Ennek köszönhetően hatalmas jókedvvel kezdtük begyűjteni a szuveníreket pl. pengető meg stb.
Most kivételesen sokáig maradtunk, beszélgettünk a régi pultos csajjal is, akitől kicsit irigylem a Bang Banges kitűzőt, na de mindegy. A rockdiscón jó számokat játszott a dj, úgyhogy folytattuk a táncikálást meg a baromkodást. Ne várjatok mást, miután az egész a miénk volt. Koncert után a banda tagjai tiszteletüket tették, mi meg szokásosan, mintha más bolygóról származnánk, csak bambultunk és értelmetlen válaszokat adtunk…
Azért az egyik önkétes biztinek megint sikerült felbasznia az agyam, oké tudom, hogy nem vihetek ki sört, na de, hogy rakjam le az ajtó mellé, na az már akkora faszság, hogy rögtön elgurult a gyógyszer, és még van pofája kijelenteni, hogy itt nem raknak bele semmit. Rövidre zártuk a vitát, csak lebasztam a ruhatárba jó bentre és közöltem, hogy vigyázzanak rá.
Utána már nem sokáig maradtunk, igazából elfáradtunk és a buli is kezdett ellaposodni, mivel egy csomóan a bandán lógtak.  Majd talán legközelebb maradunk.

Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok! 



Csók és puszi Alice & Angiey 



2016. július 24., vasárnap

Avenged Sevenfold – Hail To The King dalszöveg fordítás, magyar





Avenged Sevenfold – Hail To The King

Éljen a Király!

Vigyázz a nyelvedre, különben könnyen elveszted.
Óvd meg az életed úgy, hogy csendben maradsz.
Gyermekek kóborolnak az utcán, a háború árvái.
Testek lógnak az utcán, hogy imádják.

Uralkodó híve könyörögni fog ösvényért a zűrzavarban.
Fényt visz az éjszakába.
A halál vértben lovagol a városban.
Azért jöttek, hogy elvegyék minden jogodat.

Éljen a Király, éljen az egy
Térdelj a koronánál, állj a fényben
Éljen a Király

Éljen!
Éljen!
Éljen!
A Király

Vér folyik, mialatt trónra kerül.
Szüless újra, de túl késő, hogy vezekelj.
Nincs megváltás a penge élétől.
Merj megszökni és fizesd meg az árát annak, hogy kifizetett légy.

Hagyd a vizet, hogy vörös árnyalatban folyjék.
Nyilakkal vették el a fényt.
A halál vértben lovagol a városban.
Azért jöttek, hogy odaadják a jogaidat.

Éljen a Király, éljen az egy
Térdelj a koronánál, állj a fényben
Éljen a Király

Éljen!
Éljen!
Éljen!
A Király

Itt a félelem íze (éljen, éljen, éljen)
Amikor a csatlósok hívnak (éljen, éljen, éljen)
Vasököl hogy megszelídítsd az akaratot (éljen, éljen, éljen)
Vasököl hogy követeld az egészet (éljen, éljen, éljen)

Éljen a Király, éljen az egy
Térdelj a koronánál, állj a fényben

Éljen a Király, éljen az egy
Térdelj a koronánál, állj a fényben
Éljen a Király

Éljen!
Éljen!
Éljen!
A Király


Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok!
Csók és puszi Alice & Angiey 


2016. június 26., vasárnap

Papa Roach - Where Did The Angels Go dalszöveg fordítás, magyar




Papa Roach - Where did the angels go - Hova húztak az angyalok

Minden nap felkelek, és kegyvesztetté válok.
Minden mozdulatom a legsötétebb helyre taszít.
Kegyelemért imádkozom, de imádom a félelmet.
Figyelnem kellet volna, mikor az angyalok elhúztak innen.

Hányok a lelkemtől!
Nem tudok úrrá lenni magamon.
Olyan mintha felkötve lógnék.
Hinni akarok benne, hogy még mindig létezik hit!
Most egyedül himbálózom,
Az ég jobb ha megmondja, hova a faszba húztak az angyalok!

Minden nap megkérdezem magamtól: Ez a valóság?!
Csak azzal bántom magam, ha megmutatnom neked, hogy tudok érezni.
Te vagy a rák amit nem élhetek túl?
Figyelnem kellett volna mikor az angyalok még éltek!

Hányok a lelkemtől!
Nem tudok úrrá lenni magamon.
Olyan mintha felkötve lógnék.
Hinni akarok benne, hogy még mindig létezik hit!
Most egyedül himbálózom,
Az ég jobb ha megmondja, hova a faszba húztak az angyalok!

A démonjaim erősebbek, mint valaha!
Most nehezebb, mint valaha
Valaki jobbá válni!
Jobbá válni!

Hányok a lelkemtől!
Nem tudok úrrá lenni magamon.
Olyan mintha felkötve lógnék.
Hinni akarok benne, hogy még mindig létezik hit!
Most egyedül himbálózom,
Az ég jobb ha megmondja, hova a faszba húztak az angyalok!

Hova húztak az angyalok?
Hova húztak az angyalok?


Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok!
Csók és puszi Alice & Angiey