2016.06.11. Bang Bang + Echonald Művész

2016.06.11. Bang Bang + Echonald Művész

Baromi rég voltunk koncerten, mert közbejött egy pár dolog és mivel ugye nyár van, ami fesztiválszezont jelent, így nincs sok választási lehetőség koncertek terén, szal ha lemaradsz egyről kb. egy hónapot vársz a kövire. Tudom, ez a mi hibánk is mivel két kezemen meg tudom számolni azokat a zenekarokat, amikre mi hajlandóak vagyunk elmenni.

Ha új bandára megyünk, mindig utánanézünk, hogy még is kik ők, mit játszanak, és ha bejön, akkor megpróbáljuk memorizálni a szövegeket. Mégse totál hülyén álljunk ott, hogy most ez mi a fasz.

 Ez az elő zenekarral sem volt másként, így arra jutottunk, hogy stílusosan késünk az Echonaldról. Nem mondom, hogy rosszak csak épp nekünk nem jön be az a stílus, amit játszanak. A szövegek sem jönnek be, egyszerűen nem nekünk szól, ráadásul az énekestől meg agyfaszt kapok, úgyhogy úgy döntöttünk inkább később indulunk és ráérősen alapozunk, mint hogy bent unott pofával hallgassuk őket. Elfogadom, ha ezzel valakinek problémája van, de inkább nem vagyok ott mintsem sértődötten várjam a következő zenekart. A hátul denevérezés pedig nem a mi műfajunk. Ha koncertre megyünk, jól akarjuk magunkat érezni.

A tökéletes időzítésnek hála, amit csak halkan jegyzek meg még soha nem fordult elő, a Bang Bangre csak kb. 15 percet kellett várni. Nekem eléggé bejönnek, már mint stílusra főleg miután már vagy ötvenszer meghallgattam a számaikat és ezzel sikerült megszoknom az énekes durván szőrszálállító hangját és ez nem a jó értelemben vett borzongató hang. Valóban hozzá kell szokni. Mi a mélyebb búgóbb hangokat kedveljük. Neki pedig elsőre inkább idegesítő a hangja mint kellemes.

Márciusban feldobták youtube-ra a legutóbbi albumukat, egy Google Play Store-os linkkel (www.play.google.com/store/music/album/Bang_Bang_Rideg_Hely?id=Borryebr72pgxvc65tld2kayhku) ahonnan az egész albumot mindössze 730 ft-ért le lehet tölteni. Ilyen kisebb együtteseket véleményem szerint (pláne ha az ember kedveli őket) érdemes támogatni.

A koncert egyszerűen jó volt, a doboson picit meglepődtem, amikor totál fehér arccal és fekete csillaggal a képén jelent meg, és mielőtt még végigvezethettem volna a: Jó koncertre jöttem én egyáltalán?! kezdetű gondolatsort észrevettem ismerős arcokat a színpadon konkrétan kettőt. Hirtelen én is átgondoltam, hogy ugye nem Kiss Tribute-re jöttünk?!

Elég kevesen voltunk és azoknak is a java hátul a bár környékén tobzódott. Nekünk ez sose baj így legalább van hely ugrálni meg ökörködni. Gondolom a hátul tobzódó tömeg a banda haverjaiból állt. Legalábbis remélem, hogy azok akik valóban a koncert élmény miatt jöttek, azok elöl voltak… Mint feljebb említettem fel szoktunk készülni az aktuális zenekarokból, ami igazából annyit jelent, hogy a szöveget hol tudjuk, hol nem ennek következtében élünk a költői szabadsággal, valamint a bandából jó, ha egy embert felismerünk, aki általában az énekes. Az ő esetükben ez a szám kettő mivel az egyik gitárossal már korábban találkoztunk. Azóta is kerül. És általában ez a szám bővül a dobossal, mivel ha valaki odajön hozzánk a bandából az általában Ő. A neveket viszont képtelenek vagyunk megjegyezni.

 A saját számok mellett, amik közül az egyik kedvencem a Tíz, feldolgozások is voltak pl. Demjén meg nem mondom melyik száma (valami vonatos…), Backyard és Buckcherry-Gluttony amiket szintén szeretünk. Tehát ökörködés és tánc garantált amin általában mindenki más is jól szórakozik. Bedobjuk a jól bevált ablaktörlő, akvárium, ablakpucolás stb mozdulatokat…

Ennek köszönhetően hatalmas jókedvvel kezdtük begyűjteni a szuveníreket pl. pengető meg stb.

Most kivételesen sokáig maradtunk, beszélgettünk a régi pultos csajjal is, akitől kicsit irigylem a Bang Banges kitűzőt, na de mindegy. A rockdiscón jó számokat játszott a dj, úgyhogy folytattuk a táncikálást meg a baromkodást. Ne várjatok mást, miután az egész a miénk volt. Koncert után a banda tagjai tiszteletüket tették, mi meg szokásosan, mintha más bolygóról származnánk, csak bambultunk és értelmetlen válaszokat adtunk…

Azért az egyik önkétes biztinek megint sikerült felbasznia az agyam, oké tudom, hogy nem vihetek ki sört, na de, hogy rakjam le az ajtó mellé, na az már akkora faszság, hogy rögtön elgurult a gyógyszer, és még van pofája kijelenteni, hogy itt nem raknak bele semmit. Rövidre zártuk a vitát, csak lebasztam a ruhatárba jó bentre és közöltem, hogy vigyázzanak rá.

Utána már nem sokáig maradtunk, igazából elfáradtunk és a buli is kezdett ellaposodni, mivel egy csomóan a bandán lógtak.  Majd talán legközelebb maradunk.

Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok! 

Csók és puszi Alice & Angiey