Volt egy gyönyörűen hangzó
számunkra is csábító ok mégpedig, hogy kikiáltottak minket grupiknak. Ezzel nem
is lenne gond, ha akkor mikor ezt tették lett volna alapja.
Én máig nem vagyok hajlandó
teljesen elismerni ezt. Lehet, hogy túl más elképzelésem van a szó
jelentéséről. Nem visítok kikelve magamból ész nélkül egy bandáért. Azért előbb
meg kell dolgozniuk, egy kibaszott jó koncerttel. És te?
Néma csönd a válasz…
Akkor folytatom. Igazi okunk
talán az, hogy elegünk van abból, hogy egy 3. személy leírása/beszámolója
alapján gondolják, hogy „ismernek” minket.
Számtalan „városi legendát”
vélnek az emberek igaznak. Nos, néhány velünk kapcsolatosat a blog bejegyzéseink
alapján megcáfolunk.
Vagy épp megerősítünk. /Megtalálta a tollát…klaviatúráját/
Aki csak 5 percet is ránk szánt
/vette a bátorságot/ egy beszélgetésre, annak általában megváltozott a
véleménye.
Név nélkül a neten mindenkinek
nagy a szája.
Aki sejti, hogy kik vagyunk az
nem úgy gondol ránk mint aki arc/név nélkül szólogat be.
A kisatírozott személyek úgy is
magukra ismernek. Neked meg kedves 3. nem kell tudnod, hacsak nem ezen
akarsz pletykálkodni.
Amúgy halkan megjegyezném, hogy
„Nehéz normálisnak, ép elméjűnek mutatkozni ha alapjáraton már rég megbomlott
az elméd.”
Ezt tehát ne várjátok.
Végszóra pedig:”Csak annyit
akarok, hogy békén hagyjanak és úgy olyan stílusban éljem az életem ahogy akarom”
és ezért ne ítélj el. Én legalább meg merem tenni.
Csók és puszi Alice & Angiey
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése