Szülői engedéllyel! Mint később kiderült…

2014.07.24. HIM +AFC Budapest Park

Már hónapokkal előbb megvettük a jegyeket, mert egy ilyen apróság miatt lecsúszni róla elég gáz. A szabadnapokat is ugyan így jó előre lefoglaltuk. Ilyen apróság miatt elbukni elég amatőr dolog lenne. Főleg, hogy imádjuk a számaikat. Részemről azért nem mondom, hogy a bandát, mert nekem ezek alatt a számok alatt a Decc zenekar képe ugrik be, és nem Ville Vallo-é, bocsi.

Akárhány koncertbeszámolót olvastam eddig, mindben csak azt láttam, hogy a hangosítás ilyen szar, meg olyan szar volt, nem nagyon hallották az énekes hangját. Unalmas, de olyan szinten, hogy már a banda ásítozott, vannak jó számaik, de ezeket csak cd-n érdemes hallgatni, miközben otthon depizel. A színpadon akkora élet volt, mint egy kiszáradt tóban.  És még hasonló finomságokat. Az elő zenekarról meg ne beszéljünk, mert nekik ott sem kellett volna lenniük. Kemény kritikák ezek kérem szépen, és bármennyire is vérlázítónak érzem, hogy így fikázzák a HIM-et, azért van benne némi igazság.

Én nem értek a hangtechnika részéhez, ezért csak a saját fülemre hagyatkozom, meg azokra a barátokra, akik kicsit értenek hozzá, és próbálják nekem magyarázni, hogy miért is olyan amilyen.

Na de kezdjük az elején.

Már délután nekiálltunk a bemelegítésnek. Haj, smink, szokásos humor bonbonokkal fűszerezve. Aztán idulás előtt hagytam egy üzenetet, hogy hova megyünk, és mire. 24 évesek vagyunk, de jó, ha tudják, hogy merre indultunk, ha ne adja ég elvesznénk…

Egy pár ismerőssel meg némi piával vágtunk neki a koncertnek, meg azzal az elhatározással, hogy bárhova is állunk ott nagy buli lesz.

Miután kiürültek a készleteink a hozott piából és átküzdöttük magunkat a biztik és emberek alkotta káoszon, már azon munkálkodtunk hogy a következő kör is a kezünkben legyen. Először alkohol lelő hely, aztán meg a mosdó! Ezek fontos dolgok! Majd egy pár csoportkép ellövése, amíg még a társaság nagyobb része tudja, merre kell nézni és irány szörnyülködve a színpad, ahol még az AFC csak most kezdett belejönni. Most mit mondjak, hatalmas sikerük volt. A közönség nagy tapssal és ovációval köszönte meg, hogy végre levonulnak. Hozzá teszem, azért becsülöm őket, hogy ilyen kritikák után, és ennyire érdektelen közönség elé kiálltak. Pedig nem szeretem őket.

Nem nagyon jöttek be a közönségnek, és most nem azért fikázom őket, mert nem szeretem azt, amit játszanak (csak szar ember vagyok), mert képzeljétek egy pár számot szeretek, és néha meghallgatom azokat. Most néhány ember szemében hatalmasat zuhantam. Ja, és náluk tényleg gond volt a hangtechnikával.

Sajnos nem tudták megmozgatni a közönséget, bár akadtak rajongók, akik nem törődve a hitetlen vagy épp rosszalló pillantással, énekeltek és táncikáltak. Elő fordult, hogy én is meg megmozdultam.

Hogy valami jót is mondjak… nagyon igyekeztek a srácok, ezért le a kalappal előttük.

Mi közben hallgattuk őket és próbáltunk az első sorba szuszakolódni valahogy. Esélytelen volt. Persze nem sikerült, a tömeg beállt mi meg néha olyanokhoz simultunk hozzá, akikhez egyáltalán nem akartunk.

A HIM előtti szünetben beszélgettünk, meg ittunk, aztán feltűnést keltettünk azzal, hogy három csaj letámadott minket és agyon dicsérték a tetkónkat meg lefotózták, mert annyira király, hogy egyforma és ők még nem láttak ilyet.

Érdekes volt. Főleg hogy aki csinálta az meg mögöttem állt fülig érő szájjal, és miután közöltem a három gráciával, hogy itt van az emberük, akit a dicséret illet, mint az éhes ragadozók úgy vetették rá magukat. Jó volt látni M-et ahogy elvan, és büszkén mutogatja a munkáit.

Aztán lassacskán elkezdődött a HIM is, hatalmas taps és sikoltozás közepette vonultak be. Nagyon jó volt élőben hallgatni őket, és hát nem mi lennénk, ha nem kezdtünk volna el azonnal táncolni, a körülöttünk lévők legnagyobb bánatára. De leszarom, bulizni mentem nem ácsorogni. Néha üvöltve énekeltünk egy részt, ugráltunk vagy tapsoltunk, mert ez nem hiányozhat egy HIM koncertről. Végre ott voltak előttünk, és játszották a kedvenc dalainkat. Egyszerűen nem lehetett levakarni a vigyort a képünkről. Lényegében teljesen úgy viselkedtünk, mint ahogy más koncerteken. Viszont itt ez mindenkit zavart…

Hogy ne csak a jó élményekkel untassak mindenki, és ha már a bandákat fikázzuk, akkor most kapjon egy kicsit a közönség is. Persze akinek nem inge ne vegye magára.

Ilyen közönséget még nem láttam. Az első és legfontosabb, hogy közel kerüljenek a színpadhoz (ami rendben is van) de csak azért, hogy minél jobb képet csináljon okostelóval a bandáról, meg selfit magáról, és azt azonnal posztolja. Rád meg dühös, hogy elrontottad a képet, mert mellette ugrabugrálsz, meg lökdösöd. Vagy ne adja ég megpróbálod bevonni őt is, hogy ne álljon már ott olyan szerencsétlenül. Nézed az arcát, hogy b meg ez mindjárt jól kiírja face-re, hogy milyen emberekkel van körülvéve, sírós smile. Néhány ember meg tök jó fej, nem kezd el pattogni, hogy meglöktél és most hú de felszívja magát. Az egyik ilyen srác megkérdezte tőlem hogy ha már ennyire simultunk itt vagy 20 perce, akkor meghívhatna e egy sörre. Röhögve igent mondtam.

És csak hogy tudja minden unatkozó, ha én se csinálnék mást egy koncerten, csak állnék és videóznék, én is unatkoznék egy kicsit. Sőt. Ha még arra se venném a fáradtságot, hogy azokra figyeljek, akik eljöttek velem, akkor meg egyenesen halálra unnám magam. Nekünk is van okos telónk, és mégse molesztáljuk koncert alatt.

Még nem nagyon csináltunk ilyet, hogy hátrébb vonulunk egy koncerten, hacsak nem akkor, amikor nagyon szar (vagy amikor Paddyn majdnem eltapostak egyszer…), de most valahogy meguntuk a közönséget, meg hogy nincs hely tombolni. Igen is lehet a HIM-re tombolni! Szóval egy pár haverral hátrébb vonultunk a tömeg mögé, mert ott már elég hely volt meg pult ahol még ihattunk is, egyszóval tökéletes. Középre leraktuk a motyót és szinte körbe táncoltuk. Nagyon sokat ugráltunk meg bohóckodtunk, és persze sokat is ittunk. Szegény F megint sámánra itta magát. „Megint az a kurva vodka-sör.” C mérges is volt ránk. Bocsi, de nem tom sajnálni F-től a piát. Vicces, amikor iszik. Hátul nagyobb buli volt mint elöl. A körülöttünk lévők is táncikáltak és bolondoztak. Jól érezték magukat. Most nem a denevérek maradtak a hátsó részen… érdekes.

Aztán C-ék már menni akartak mi meg még maradni, az új hely varázsa ugye (aki érti az örüljön).

A discó része a programnak nagyon jó volt. Csupa olyan számot nyomott a DJ amit mi szeretünk. Egy csomó régi számot, volt ott minden. Csak nehezen tudtuk rávenni magunkat az indulásra. De hát még egy hosszú séta várt ránk.

Voltak hiányosságok a HIM részéről, meg sok mindent máshogy lehetett volna csinálni, de hát ez van. Nem kell tökéletes hangosítás (Kültéri koncertnél a legegyszerűbb elérni a stúdió hangzást…), odavágós színpadi só, ahol a banda úgy ugrál meg vonaglik, hogy feltörlik az egész színpadot, meg különféle látványelemek, hogy élvezetes legyen egy koncert.

A társaság, és az, hogy te mit teszel azért, hogy jól érezd magad. Ez tesz élménnyé egy koncertet.

Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok!

Puszi és csók Alice & Angiey