2015. november 2., hétfő

Mi történt veled Rocktogon?



2015.08.28. Dream of Insomnia/Sevengers/Sorrow is a Sage  Rocktogon

                                                  
Nagyon nehezen szántam rá magam ennek a beszámolónak a megírására. Egyszerűen túl rossz volt az eddigi koncertjeinkhez képes. 
Másrészt akkor mi még nem sejtettük, hogy a Rocktogon bezár, ezért nem értettük, miért volt annyira minősíthetetlen a színvonal…

Egész jól indult az esténk, ugyanis beültünk valahová megünnepelni az egyik ismerősünk szülinapját. Igaz, hogy csak négyen voltunk, de így is tőlünk zengett az egész hely pedig igyekeztünk kultúráltan viselkedni. Egyik csaj se valami nagy alkoholista, úgyhogy néhány pohár csajpia után már meglehetősen vidámak voltak és persze hangosak. Ezzel szembe mi, akik ütős piákon edződtünk ezektől a csajpiáktól (indításnak Tequila, Mojito, Kamikaze-csak mert szépen hangzott) csak becsiccsentettünk.

Mivel elbeszélgettük az időt későn indultunk meg befelé, úgyhogy mire a Rocktogonba értünk kijózanodtunk és lemaradtunk az első zenekarról. Szerintem nem veszítettünk sokat.
A bárnál kikértük a piáinkat, változatosság kedvéért vodka-sör mellé egy vodka-cola-t. Az nap valahogy nem bírta volna elviselni a gyomrom a vodkasört. Ha többet ittam volna biztos elviselhetőbb lett volna az este. Na most a vodka-sör kombó elég ütős és érezni is lehet benne a vodkát, ezt most valahogy hiányoltuk. A vodka-cola-val ugyan ez a helyzet, ebben se lehetett érezni semmit, ráadásul még be se csiccsentettünk tőle, ami elég meglepő, mivel nem is táncoltunk a minősíthetetlen színpadi teljesítményt nyújtó zenekaroknak köszönhetően.

Amíg a bárnál voltunk addig színpadra lépett a második zenekar a Sevengers. Igazából miattuk is mentünk vagyis inkább amiatt, hogy Sevenfold-ot játszanak. Nem szeretjük különösebben a metál zenét, de a Sevenfoldot imádjuk. Kint még felismerhető volt az első szám (Hail to the King) és egész jól is játszották, de amint beértünk a terembe egyszerűen összefolyt az egész. Ráadásul túl hangos is volt, és mint tudjuk attól még, hogy valami üvölt még nem lesz jobb. Az elején még megpróbálkoztunk a táncolással, de akárhogy hallgattuk nem találtuk a ritmust, ráadásul mellettünk két indokolatlanul félmeztelen tag élvezte a koncertet ugrálva, énekelve, léggitározva közben persze nem figyeltek senkire, úgyhogy néha visszalöktük őket a helyükre. Ha nem mondják be a számok címét nagyon nehezen jöttünk volna rá, hogy éppen mi megy.
Csak a szöveg miatt ismertem fel néhány számot. Megpróbálták eljátszani a Batcountryt valamint a Beastlyt is. Szeretjük a kezdő bandákat. Félreértés ne legyen. Viszont meg van az a pont, amikor ki lehet lépni a garázsból, és az a pont is amikor még gyakorolni kéne. Tudom, hogy Syn zseniális gitáros, és The Rev tempóját se egyszerű tartani. Viszont ennek a bandának még bőven gyakorolnia kell ahhoz, hogy ne csak a szűk baráti kör és család ismerje el (és fel) a zenéjüket.
Drága hangtechnikus cicafiú sem dobott a helyzeten. Egy metál zenekarnál, hogy lehet csutkára tekerni a basszust a szóló és dallam gitárt pedig minimumra?! Az énekes színvonalon aluli nyervogását legalább alig lehetett hallani. Az egészet hogy koronázza meg? A főhangerőt is feltolja. Puszi a homlokodra kisfiam! Hallottam már sokkal jobb munkát tőled! Ezt próbáld meg elfelejtetni az emberekkel akik ismernek…
A vége az lett, hogy inkább kimentünk cigizni mert egyszerűen kibírhatatlan volt.
Az utolsó banda a Sorrow is a Sage ami még durvább volt mint az előző és nem jó értelemben. Lehet bennünk van a hiba és biztos azért nem értékeltük egyik bandát sem mert nem tudtunk becsípni és ez már megölte a bulit vagy ahogy mindenki gondolja nem kaptunk elég figyelmet, nem voltunk első sorban meg hasonló baromságok. Mert ugye mindenki más aki még a teremben volt na jó annak is a nagy része azért táncolt, gondolom ők azt is mondanák, hogy kibaszott jó koncert volt.
Visszatérve a bandához, ők is eléggé fel voltak hangosítva (persze mert úgy jó… hazudják a hozzáértők…) és náluk se nagyon lehetett hallani az énekest na azt meg, hogy mit próbálnak eljátszani meg végképp komoly fejtörést jelentett. Ők is játszottak Sevenfold számokat amiket megpróbáltak áthangszerelni legalább is annyira, hogy beleilljen a banda profiljába. Ez még dicséretes dolog is lenne, ha a bandának lenne profilja. Az, hogy kitűznek, egy irány féleséget, és a banda tagjai széthúznak, mert jobbnak tartják magukat a másiknál az a nézőtéren feltűnik néhány embernek… Szeretem a JÓ! átdolgozásokat. Ezek nem voltak azok. Mellé beiktattak egy két saját számot is, ami meglepően jó volt. Abban reménykedek, hogy azt az egész banda írta. Így nem próbálták egymást túljátszani. Viszont ami katasztrofálisan sikerült az a Papa Roach-Last Resort száma. Miután ezt is megpróbálták saját képükre formálni valami egészen ritmustalan borzadály jött létre, ami szinte felismerhetetlenné tette. Az a rész volt a Papa Roach teljes, és totális meggyalázása. Próbálkoztak Bullet for my Valentine-nal, de természetesen az sem sikerült.  
Nem hiszem, hogy csak a bandák hibája volt az egész. Nyuszifülnek is komoly szerepe volt benne. Nem akarunk senkit sem megbántani vagy agyon alázni a munkáját és lehetnek rajtuk kívül álló okok is, amiért ez most nem volt az a színvonal, amit azért elvárna az ember még egy kezdő bandától is.

Rossz szájízzel vártuk a rockdiscot hátha felkiáltással, de valahogy ezt se tudtuk élvezni pedig Gonda igazán kitett magáért.
A mosdóban járva egyből érdekes felfedezést tettünk, úgy nagyjából éjfélkor, az utolsó wcpapír darabok galacsinná gyűrve díszelegtek a mosdó falán még nedvesen. EGY NŐI MOSDÓBAN! És én még azt hittem a férfiak a rendetlenek. Sehol senki akitől lehetne papírt kérni vagy menjünk a bárhoz? Azért hajnali kettőig ki kéne tartania. A szappant már nem is merem megemlíteni.
Mondjuk az is elég hangulatgyilkos, amikor egy órakor már záráshoz készülődnek.
Így nem csoda, ha hamar leléptünk.
Reméljük a következő koncert már sokkal jobb lesz.
Addig is:
Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok!

Csók és puszi Alice & Angiey 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése