2015.08.28. Dream of
Insomnia/Sevengers/Sorrow is a Sage
Rocktogon
Nagyon
nehezen szántam rá magam ennek a beszámolónak a megírására. Egyszerűen túl
rossz volt az eddigi koncertjeinkhez képes.
Másrészt
akkor mi még nem sejtettük, hogy a Rocktogon bezár, ezért nem értettük, miért
volt annyira minősíthetetlen a színvonal…
Egész
jól indult az esténk, ugyanis beültünk valahová megünnepelni az egyik
ismerősünk szülinapját. Igaz, hogy csak négyen voltunk, de így is tőlünk
zengett az egész hely pedig igyekeztünk kultúráltan viselkedni. Egyik csaj se
valami nagy alkoholista, úgyhogy néhány pohár csajpia után már meglehetősen
vidámak voltak és persze hangosak. Ezzel szembe mi, akik ütős piákon edződtünk
ezektől a csajpiáktól (indításnak Tequila, Mojito, Kamikaze-csak mert szépen
hangzott) csak becsiccsentettünk.
Mivel
elbeszélgettük az időt későn indultunk meg befelé, úgyhogy mire a Rocktogonba
értünk kijózanodtunk és lemaradtunk az első zenekarról. Szerintem nem
veszítettünk sokat.
A
bárnál kikértük a piáinkat, változatosság kedvéért vodka-sör mellé egy
vodka-cola-t. Az nap valahogy nem bírta
volna elviselni a gyomrom a vodkasört. Ha többet ittam volna biztos
elviselhetőbb lett volna az este. Na most a
vodka-sör kombó elég ütős és érezni is lehet benne a vodkát, ezt most valahogy
hiányoltuk. A vodka-cola-val ugyan ez a helyzet, ebben se lehetett érezni
semmit, ráadásul még be se csiccsentettünk tőle, ami elég meglepő, mivel nem is
táncoltunk a minősíthetetlen színpadi teljesítményt nyújtó zenekaroknak
köszönhetően.
Amíg a
bárnál voltunk addig színpadra lépett a második zenekar a Sevengers. Igazából
miattuk is mentünk vagyis inkább amiatt, hogy Sevenfold-ot játszanak. Nem szeretjük különösebben a metál zenét, de a
Sevenfoldot imádjuk. Kint még felismerhető
volt az első szám (Hail to the King) és egész jól is játszották, de amint
beértünk a terembe egyszerűen összefolyt az egész. Ráadásul túl hangos is volt,
és mint tudjuk attól még, hogy valami üvölt még nem lesz jobb. Az elején még
megpróbálkoztunk a táncolással, de akárhogy hallgattuk nem találtuk a ritmust,
ráadásul mellettünk két indokolatlanul félmeztelen tag élvezte a koncertet
ugrálva, énekelve, léggitározva közben persze nem figyeltek senkire, úgyhogy
néha visszalöktük őket a helyükre. Ha nem mondják be a számok címét nagyon
nehezen jöttünk volna rá, hogy éppen mi megy.
Csak a
szöveg miatt ismertem fel néhány számot. Megpróbálták eljátszani a Batcountryt
valamint a Beastlyt is. Szeretjük a kezdő bandákat. Félreértés ne legyen.
Viszont meg van az a pont, amikor ki lehet lépni a garázsból, és az a pont is
amikor még gyakorolni kéne. Tudom, hogy Syn zseniális gitáros, és The Rev
tempóját se egyszerű tartani. Viszont ennek a bandának még bőven gyakorolnia
kell ahhoz, hogy ne csak a szűk baráti kör és család ismerje el (és fel) a
zenéjüket.
Drága
hangtechnikus cicafiú sem dobott a helyzeten. Egy metál zenekarnál, hogy lehet
csutkára tekerni a basszust a szóló és dallam gitárt pedig minimumra?! Az
énekes színvonalon aluli nyervogását legalább alig lehetett hallani. Az egészet
hogy koronázza meg? A főhangerőt is feltolja. Puszi a homlokodra kisfiam!
Hallottam már sokkal jobb munkát tőled! Ezt próbáld meg elfelejtetni az
emberekkel akik ismernek…
A vége
az lett, hogy inkább kimentünk cigizni mert egyszerűen kibírhatatlan volt.
Az
utolsó banda a Sorrow is a Sage ami még durvább volt mint az előző és nem jó
értelemben. Lehet bennünk van a hiba és biztos azért nem értékeltük egyik
bandát sem mert nem tudtunk becsípni és ez már megölte a bulit vagy ahogy
mindenki gondolja nem kaptunk elég figyelmet, nem voltunk első sorban meg
hasonló baromságok. Mert ugye mindenki más aki még a teremben volt na jó annak
is a nagy része azért táncolt, gondolom ők azt is mondanák, hogy kibaszott jó
koncert volt.
Visszatérve
a bandához, ők is eléggé fel voltak hangosítva (persze
mert úgy jó… hazudják a hozzáértők…) és
náluk se nagyon lehetett hallani az énekest na azt meg, hogy mit próbálnak
eljátszani meg végképp komoly fejtörést jelentett. Ők is játszottak Sevenfold
számokat amiket megpróbáltak áthangszerelni legalább is annyira, hogy
beleilljen a banda profiljába. Ez még
dicséretes dolog is lenne, ha a bandának lenne profilja. Az, hogy kitűznek, egy
irány féleséget, és a banda tagjai széthúznak, mert jobbnak tartják magukat a
másiknál az a nézőtéren feltűnik néhány embernek… Szeretem a JÓ!
átdolgozásokat. Ezek nem voltak azok. Mellé
beiktattak egy két saját számot is, ami meglepően jó volt. Abban reménykedek, hogy azt az egész banda írta. Így nem
próbálták egymást túljátszani. Viszont ami
katasztrofálisan sikerült az a Papa Roach-Last Resort száma. Miután ezt is
megpróbálták saját képükre formálni valami egészen ritmustalan borzadály jött
létre, ami szinte felismerhetetlenné tette.
Az a rész volt a Papa Roach teljes, és totális meggyalázása. Próbálkoztak
Bullet for my Valentine-nal, de természetesen az sem sikerült.
Nem
hiszem, hogy csak a bandák hibája volt az egész. Nyuszifülnek is komoly szerepe
volt benne. Nem akarunk senkit sem megbántani vagy agyon alázni a munkáját és
lehetnek rajtuk kívül álló okok is, amiért ez most nem volt az a színvonal,
amit azért elvárna az ember még egy kezdő bandától is.
Rossz
szájízzel vártuk a rockdiscot hátha felkiáltással, de valahogy ezt se tudtuk
élvezni pedig Gonda igazán kitett magáért.
A
mosdóban járva egyből érdekes felfedezést tettünk, úgy nagyjából éjfélkor, az
utolsó wcpapír darabok galacsinná gyűrve díszelegtek a mosdó falán még
nedvesen. EGY NŐI MOSDÓBAN! És én még azt hittem a férfiak a rendetlenek. Sehol
senki akitől lehetne papírt kérni vagy menjünk a bárhoz? Azért hajnali kettőig
ki kéne tartania. A szappant már nem is merem megemlíteni.
Mondjuk
az is elég hangulatgyilkos, amikor egy órakor már záráshoz készülődnek.
Így
nem csoda, ha hamar leléptünk.
Reméljük
a következő koncert már sokkal jobb lesz.
Addig
is:
Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az
angyalok!
Csók és puszi Alice &
Angiey
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése