2015. november 4., szerda

Szégyenvonat



2015.10.31. Atomic Play Boys + Ramones Manis Művész Underground

Tervben van, hogy megyünk a Rocken Dogs és a Bang Bang november 21-ei közös koncertjére a Művészbe, így felderítettük a terepet.

Főleg azért mentünk, hogy megnézzük a helyet ahova végül is a Rocktogon úgy ahogy beköltözött. A bandák egyáltalán nem vonzottak minket, de hát nem igazán válogathattunk. Én egyszerűen nem akartam bemenni. 30 perces hisztizés után (ami egyesek szerint vicces…) nagy nehezen rávettem magam, hogy elinduljunk.
A szokásos alapozás után rászántuk magunkat és beóvakodtunk a nem túl nagy előtérbe (vagy minek nevezzem) tulajdonképp az egészet a lépcső foglalta el. Itt derült ki, hogy nincs ruhatár, bár kreatívan megoldották, mindenki lebaszhatta a cuccát a lépcső melletti keskeny holt térbe, amire elméletileg vigyáztak, de könyörgöm kurva biztonságos, ha mindenki magának halássza ki a cuccait. Ezen azért még túlteszi magát az ember, főleg hogy nem hiányzott semmink. Amikor beléptünk drága biztonsági kolléga rohant utánunk, hogy Megnézhetem a táskátokat? Én hátrafordulva egy egyszerű nemmel válaszoltam. Kérek egy ruhatárat! Legyenek papírcetlik, sárga ragacsok vagy valami. Ha valaki úgy is ott ül fenn, nehéz lenne ’ruha tárat’ csinálni?!
A hely maga elég kicsi, gyakorlatilag egy helyiség az egész. Középen a bár, elől asztalok, hátul pedig a színpad van előtte egy kis tánctérrel. Nem voltak túl sokan, de megtöltötték a kis teret, ez a Rocktogonban másképp nézett volna ki. Hát jó, ez van. Fanyalgunk egy sort és kész.
Az este fénypontja mégis csak az volt, amikor megtudtuk a pultos csajtól, hogy ha a mosdóba akarunk menni, akkor fáradjunk át a mellettünk lévő Művész Moziba, mert a koncert előtt és alatt nem lehet használni a hátsó labirintusban lévő mosdót, mert ahhoz át kéne verekedni magunka a színpadon meg a bandán és a cuccaikon ugyanis az oda vezető folyosót kinevezték backstage-nek. Én komolyan azt hittem, hogy csak szívatnak. Én teljesen lefagyva álltam a pultnál. A csaj elismételte még egyszer. Nos, ez egy kibaszott vicc! Érdekes megoldás.
Én kurva megértő vagyok, mint ahogy ezt már a Dj-nek is elmondtam, mert szegény megkérdezte, hogy tetszik a hely ( nagy hiba volt!), de ez nálam kiverte a biztosítékot, mert cikkinek érzem, hogy átmenjek egy másik helyre csak azért hogy pisáljak. A Moziban sem egyszerű megtalálni a mosdót… Az instrukció az volt, hogy kövesd a kifestett arcú embereket.
Szar a hely. Piáljunk hangulatban estünk vissza a bárhoz ahol aztán letáborozva vártuk az este utolsó fellépőjét a Ramones Mania-t. Úgy az első három-négy szám után meg a szokásos körünk után valahogy tetszett, amit játszanak. Úgyhogy megint kétszemélyes bulit csaptunk, a bandát nem is nagyon láttam meg nem is érdekelt, nem fogunk belőlük rendszert csinálni. Nem voltak rosszak. Számunkra új hangtechnikus volt. A tábori körülményekhez képest egész jó munkát végzett.

Koncert után megismerkedtünk a Művész női mosdójának csúfolt zsebkendőnyi szobával. Persze a férfi mosdó se különb, bár nekik mindig több jut valahogy. Ide ugye a ”backstage-en” keresztül vezet az út, szóval életem legcikibb helyzetét sikerült összehozni már mindjárt kezdésnek. Az üzletvezető törte nekünk az utat és persze közben mondta, hogy merre kell menni, közben kiosztotta a bandákat meg a sleppet, hogy húzzák össze magukat, meg menyjenek ki, vagy csinálják kulturáltabban, mert most már mindenki ezt a mosdót használja. Én a földet bámulva lábakat kerülgetve próbáltam senkihez se érni. Szégyenvonatban lesütött szemmel kullogtunk utána mantraként félhangosan imádkozva, hogy csak most az egyszer nyeljen el a föld.
Visszafelé sem volt jobb a helyzet. Hát nem! Alig tudtam kijutni. Biztos viccesnek érezték, hogy a szokásosnál, sokkal visszafogottabbak voltunk.
A rock discot legalább élveztük. Szinte csak olyan számok mentek, amiket szeretünk.
Hamar leléptünk. Hangulat gyilkos a hely. Sajnos nem keltett túl jó benyomást bennünk.  Mindezek ellenére türelemmel várjuk, hogy javítsanak rajta. Elég gyorsan kellett váltaniuk. Ezt megértem. Remélem sikerül a régi hangulatot idézni a későbbiekben.

Égjen a pokol, hadd dolgozzanak az angyalok!

Csók és puszi Alice & Angiey 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése